Mondj nemet az ICSI-re!

Az ESHRE online éves ülésén bemutatott nyilvántartási adatok továbbra is azt mutatják, hogy az ICSI messze a világ legkedveltebb megtermékenyítési módszere még nem férfi eredetű meddőség esetén is. A legfrissebb állásfoglalások továbbra sem indokolják ezt a “divatot”. Az ESHRE európai IVF-megfigyelő konzorciumának (EIM) legújabb adatai azt mutatják, hogy 2017-ben az összes asszisztált reprodukciós kezelés kb. kétharmada ICSI-vel történt. Az elmúlt évtizedben az volt a tendencia Európában, hogy az ICSI-t a hagyományos IVF-el szemben előnyben részesítették minden termékenyítéskor, akár szerepelt férfi faktor indikációként, akár nem. Tizenöt európai ország volt – mondta az EIM elnöke, Christine Wyns a 2020-as találkozó online előadásában- ahol az  ICSI használatának aránya meghaladta a 75% -ot, pl. Albánia, Csehország, Moldova és Montenegró (100%). 

Hasonló képet mutatott David Adamson  2016-os globális jelentése, amely magában foglalta a Kínából származó adatokat is, miszerint összesen 530 718 petesejtnyerés esetén körülbelül kétharmadát (375 770 ciklust) ICSI-ként dokumentálták, egyharmadát (154 948 ciklust) pedig hagyományos IVF-ként, ma már a világ minden táján hasonló az arány.  Szintén ismeretes az ICSI-vel járó kissé alacsonyabb kumulatív terhességi és szülési arány (a petesejtnyerés viszonylatában). Adamson szerint a kínai eredmények nagyon hasonlóak a globális eredményekhez.

Az évtized elejére egyértelműen kiderült hogy az ICSI a választott technika az asszisztált reprodukcióban nem férfi eredetű tényezők esetén is. Tehát 2016-ban, amikor az Human Reproduction közzétette a kései ICMART jelentését a 2008–2010-es időszakról – rögzítve az ICSI 2:1 előnyét az IVF-el szemben- a napilap szerkesztője, Hans Evers a tendencia állítólagos indokolását „terápiás illúziónak” írta le. Az adatok – amint azt mostanra számos jelentés szemlélteti – azt mutatják, hogy az ICSI nem nyújt előnyt a hagyományos IVF-hez képest nem férfi tényezők esetén. Valójában a nyilvántartások azt sugallják, hogy az ICSI kezelés kissé kevésbé eredményes, mint az IVF. Ahogy Evers 2016-ban írta: „A jó szándékú orvosok arra törekedve, hogy javítsák betegeik terhességének valószínűségét a termékenyítés kudarcának megelőzésével, valójában csökkentik esélyeiket. Ezt meg kell állítani! Ahogy a Mikulás, ez is a szükségtelen, nem hatékony és költséges ellátás szépen becsomagolt ajándékait nyújtja.”

Amikor a hasonló felhasználási és sikerességi mutatók nyilvánvalóvá váltak az USA-ban a SART-adatokból, az ASRM 2012-ben kiadta saját véleményét, rámutatva, hogy az ICSI ismeretlen meddőségnél, alacsony petesejtszámnál, vagy előrehaladott anyai életkor esetén „nem javítja a klinikai eredményeket”, hozzátéve: a termékenyülés teljes elmaradásának valószínűsége hasonlóan alacsony mindkét módszernél. Tekintettel az ICSI változatlan nagy arányú használatára nem férfi meddőség esetén, az ASRM frissítette ezt a 2012. évi véleményt.

Míg az amerikai adatok azt mutatják, hogy 2016-ban a spermaképből adódó probléma 87–94% -át kezelték megfelelő módon ICSI-vel, addig az ICSI felhasználása egyéb esetekben 68%-72% -ra esett, ami hasonló az Európában és a világ többi részén megfigyelt arányhoz. Ennek hangsúlyozása érdekében az ASRM a 2000–2014-es adatokra is hivatkozik, miszerint 35 évesnél fiatalabb páciensek esetén az ICSI fokozott használata nem volt összefüggésben a férfi eredetű meddőségként diagnosztizált esetek emelkedésével és az élveszületési arány csak mérsékelten nőtt a vizsgálati időszak alatt. Ennek fényében az ASRM most az alábbi indikációk esetén kereste az ICSI használatának indokait: ismeretlen meddőség; alacsony petesejt hozam; előrehaladott anyai életkor; korábbi sikertelen megtermékenyítés; PGT; fagyasztott petesejtek esetén és „rutin felhasználásra”. Az állásfoglalás szerint bármelyik indok az ICSI használatára kockázat a megtermékenyülés elmaradására, alapvető haszna nincs.

Valójában az élveszülést nézve az ICSI a hagyományos IVF-hez képest egyik férfi meddőségen kívüli indikáció esetén sem segíthet. Kivételt képeznek a PGT-esetek, ahol „az idegen spermák jelenléte befolyásolhatja a teszteredmények pontosságát”. A tanulmány hozzáteszi, hogy az ICSI tűnik a legmegfelelőbb megtermékenyítési módszernek fagyasztott petesejtek esetén, mert a kumulusz sejteket fagyasztás előtt eltávolítják (nem lehet hagyományos termékenyítést csinálni nélkülük (a ford.)) Mindeddig, a petesejt-bankolási tevékenység nagy esetszáma ellenére, „jelenleg korlátozott adatok állnak rendelkezésre az eljárásuk alátámasztására”. Hasonlóképpen, az ASRM nem hivatkozik olyan tanulmányra ahol az ICSI javítja az élveszülési arányt rossz minőségű petesejtekkel rendelkező páciensek esetén.

Azokban az esetekben, amikor az ICSI-t rutinszerűen, nem a diagnózisokra alapozva alkalmazzák – ahogy ezt teszik azokban az országokban, ahol az ICSI-t 100% -ban használják -, nincs megfelelő bizonyíték az ilyesfajta használat alátámasztására – mondja az ASRM. Végül pedig, különösen ilyen rutin használat esetén, az ASRM arra figyelmeztet, hogy ahol a hagyományos megtermékenyítéshez viszonyított jobb születési eredmények adatai korlátozottan állnak rendelkezésre vagy hiányosak, figyelembe kell venni az ICSI többletköltségeit a nem férfi indikációk esetén. Volt olyan megfontolás ami egyes hatóságokat arra késztette, hogy az ICSI-t „kiegészítő” kezelésnek minősítsék, bár az ilyen ellentmondásos javaslatokat többnyire elvetették az ICSI egyértelmű előnye miatt férfi meddőség esetén. 

Forrás: https://www.focusonreproduction.eu/article/News-in-Reproduction-ICSI-in-non-male-factor-treatment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..