Donorbaba.hu

„Azt hittem, hogy a selyem a legpuhább tapintású. De valójában a kisbabám bőre. Nem sejtettem, hogy az ősbizalom ennyire megható. Hogy én leszek az, akibe mindig kapaszkodik, amikor megijed. Akihez hozzábújik, ha fáradt. Aki biztonságot és meleget ad neki bárhol-bármikor. Nem tudtam, hogy lehetek ennyire fáradt és nyúzott. Közben meg boldog.”

A donáció tényleges helyzete: a magyar valóság

Az ivarsejt-, valamint az embrió donációt Magyarországon az egészségügyi törvény szabályozza. Amellett, hogy nehéz az elavult és nem mindenre kiterjedő törvényen eligazodni, még nehezebb a való életben boldogulni, ha adományozásra lenne szükségünk.

Petesejt adományozás Magyarországon

thumbnail_1.jpg

Az ivarsejt adományozást az egészségügyi törvény szabályozza. Vannak akik azt gondolják, hogy a petesejt adományozásra vonatkozó rész túlszabályozott, én inkább úgy fogalmaznék, hogy újításra szorul.

Petesejt adományozás alatt a tudomány azt a folyamatot érti, amikor egy nő egy, vagy több megtermékenyíthető petesejtet önkéntesen adományoz (donor/adományozó) egy másik nő (recipiens/adományozott) számára. Célja a meddőség kezelése, ami a működőképes petesejtek hiánya miatt jött létre. 

Ki kaphat petesejtet?

Azok lehetnek petesejt recipiensek, akiknek nincs saját, megtermékenyítésre alkalmas petesejtjük, Akiknél  fennáll  a petefészekműködés hiánya (korai petefészek kimerülés, rezisztens petefészek tünetegyüttes, kemo- vagy sugárterápia) következtében kialakult korai menopauza, a petefészek szerzett hiánya, gonad dysgenesis, súlyos örökletes megbetegedés átvitelének lehetősége, többszöri sikertelen IVF-ET vagy ICSI kezelés, előrehaladott életkor.

Kik adhatnak petesejtet?

Ivarsejt-adományozásra az a személy jogosult, aki az adományozás törvény által meghatározott egészségügyi feltételeinek megfelel, és ivarsejtjei orvosi szakvélemény alapján egészséges utód létrehozására nagy valószínűséggel alkalmasak.

Petesejtet Magyarországon 35. életévét be NEM töltött nagykorú, cselekvőképes személy adományozhat, akinek legalább egy saját gyermeke született már.

  • Rokon donáció

Célzottan, konkrét  (ismert) személy számára a polgári törvénykönyv szerint a recipiens nő közeli hozzátartozója, oldalági rokona, testvére házastársa, illetve a recipiens férjének közeli hozzátartozója is adományozhat petesejtet, a férj egyenes ági rokona és testvére kivételével (biológiai összeférhetetlenség). A férj testvérének házastársa, élettársa is lehet adományozó. A törvény célja, hogy a családon belüli reprodukció saját génállománnyal valósuljon meg. 

  • Anonim donáció

A donor és a recipiens nem ismerhetik egymást. Az adományozás ellenszolgáltatás nélkül, önként történik, kizárólag egészségügyi szolgáltató részére lehetséges. A recipiens megfogalmazhatja a donorra vonatkozó igényeit (külső megjelenés elsődleges jegyei), amelyet  az egészségügyi intézmény megpróbál teljesíteni. 

Egy reprodukciós eljáráshoz csak ugyanazon adományozó ivarsejtjei bocsáthatók rendelkezésre! Mindkét típusú adományozás esetén a donorok kivizsgálása szigorú,  jogszabályhoz kötött, ahogyan az egész procedúra dokumentációja is. Egyetlen donortól maximum négy gyermek születhet különböző recipiensek esetében. Az egészségügyi intézmény az adományozónak, kizárólag az eljárás során keletkezett költségeit köteles utólag megtéríteni. A petesejt az emberi test része, vele való kereskedés szervkereskedelemnek minősül, így tilos.

Női ivarsejt fagyasztás adományozás céljára lehetséges, de a recipienssel összehangolt friss ciklusban történő petesejtnyerés sokkal magasabb sikerarányt biztosít.

Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e petesejtet fagyasztatni fiatalon, a saját sejt biztosítása érdekében. Sajnos Magyarországon a törvény ebben is szigorú, nem engedi az úgymond “szociális indikáció” miatt történő petesejt fagyasztást.

Vannak olyan kérdések is, amikre a jelenlegi törvény nem tér ki, mint például az “egg sharing”, a petesejt elosztás, ami egy adott donor egy ciklusából származó sejtek elosztásának lehetősége több recipiens között.

A törvény sajnos elavult, hiányos, változtatásra szorul, nem érint fontos, mára már aktuálissá vált kérdéseket, amiknek eldöntésében jelenleg a Humán Reprodukciós Bizottság állásfoglalása az irányadó.

Forrás: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet “Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról.”FacebookTweetGoogle+Tetszik