Vitaminok és egyéb gyógyhatású készítmények a meddőségkezelésben: minden amit tudni kell!

Amikor valaki megpróbál teherbe esni, sok olyan tényező adódhat, amin nem lehet változtatni beleértve az életkort, a genetikát, a kórtörténetet, valamint a partner egészségét. Szerencsére vannak olyan faktorok is amik kontrolálhatóak, ilyen például a megfelelő táplálkozás a teherbeesés eléréséhez és megtartásához.

Mondj nemet az ICSI-re!

Az ESHRE online éves ülésén bemutatott nyilvántartási adatok továbbra is azt mutatják, hogy az ICSI messze a világ legkedveltebb megtermékenyítési módszere még nem férfi eredetű meddőség esetén is. A legfrissebb állásfoglalások továbbra sem indokolják ezt a “divatot”. Az ESHRE európai IVF-megfigyelő konzorciumának (EIM) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy 2017-ben az összes asszisztált reprodukciós kezelés kb. 2/3-a ICSI-vel történt. Az elmúlt évtizedben az volt a tendencia Európában, hogy az ICSI-t a hagyományos IVF-el szemben előnyben részesítették minden megtermékenyítéskor, akár szerepelt férfi faktor indikációként, akár nem. 15 európai ország volt – mondta az EIM elnöke, Christine Wyns a 2020-as találkozó online előadásában- ahol az ICSI használatának aránya meghaladta a 75% -ot, pl. Albánia, Csehország, Moldova és Montenegró (100%).

Asszisztált reprodukció és a COVID-19 – Az ESHRE ajánlása

Az ESHRE útmutatása
Tekintettel a fenti megfontolásokra és az egyéb koronavírusfertőzések (például SARS és MERS) esetekben publikált eredményekre az ESHRE továbbra is óvatosságra int a mesterséges megtermékenyítés kérdésköreiben, ez az álláspont összhangban áll más reprodukcióval foglalkozó tudományos társaságok véleményével.

Jelzőlámpa-rendszer

Újra a figyelem középpontjába kerültek azok a mesterséges megtermékenyítés során használatos kiegészítő kezelések, amik növelhetik a sikerességet. Több ilyen kezelést áttekintve egy sem adott meggyőző magyarázatot a mindennapi gyakorlatban való indokolt alkalmazására.

A kiegészítő kezelések olyan választható extrák, amik a szokásos termékenységi kezelés mellett végezhetőek el, ezek gyakran többletköltséggel járnak. Lehetnek olyan új technikák, amelyek valószínűleg ígéretes eredményeket mutattak a kezdeti vizsgálatok során, vagy olyanok is amiket évek óta alkalmazunk, de mégsem bizonyították, hogy javítják a terhességet vagy a születési arányt.

Annak megkönnyítésére, hogy beazonosítható legyen, hogy melyik kezelés mennyire hatékony Angliában létrejött a “jelzőlámpa besorolási rendszer”.

A mesterséges megtermékenyítés során használt kiegészítő kezelések besorolása.
A kép az embrioblog tulajdona.

Donorbaba.hu

„Azt hittem, hogy a selyem a legpuhább tapintású. De valójában a kisbabám bőre. Nem sejtettem, hogy az ősbizalom ennyire megható. Hogy én leszek az, akibe mindig kapaszkodik, amikor megijed. Akihez hozzábújik, ha fáradt. Aki biztonságot és meleget ad neki bárhol-bármikor. Nem tudtam, hogy lehetek ennyire fáradt és nyúzott. Közben meg boldog.”

Meddig marad ismeretlen az anonim donor?

“A rendelkezésre álló genetikai információk mennyisége ma már olyan hatalmas, hogy a hímivarsejt- és petesejt donorok anonimitását, valamint az adományozásból fogant gyermekek védelmét a törvény lassan már nem tudja garantálni.”- írja egy tegnapelőtt (2019.08.19.) megjelent szakmai publikáció.

Az első 24 óra

Az embrió első 24 órája magában foglalja az emberi petesejt és hímivarsejt útját a megtermékenyítés időpontjától az embrió első osztódásáig, a 2-sejtes állapotig. A megtermékenyítés előkészítéseként a petesejt elvégzi az első meiotikus osztódást, aminek eredményeként megjelenik az első poláris test. A specifikus kinázok a II. metafázisban leállítják az osztódást és a kromatida párok felsorakoznak az osztódási orsóban. Ez az orsó-kromatid komplex általában az sejtplazmában található, az első poláris test alatt.